Partnerek
KOORDINÁTOR
WWF MAGYARORSZÁG
A WWF 1991-ben kezdte el működését Magyarországon, a Madártani Egyesület fajvédelmi programjainak támogatásával. A természetvédelmi programok az erdők, folyók és vizesélőhelyek, veszélyeztetett fajok megmentését célozzák, valamint az Európai Unió környezet- és természetvédelmi előírásainak hatékony hazai bevezetését. Célunk olyan jövő megteremtése, ahol az ember harmóniában él környezetével.
A WWF tevékenysége főleg hazai fajok és élőhelyek megóvását segíti, de a Duna vízgyűjtőn fekvő, valamint a Kárpátok által övezett országokkal közösen dolgozunk határon átnyúló, több országot érintő természetvédelmi problémák megoldásán. A WWF egyaránt fontosnak tartja a szakmapolitikai munkát és a terepi beavatkozásokat, meggyőződésünk, hogy a kétféle tevékenység hatékony ötvözése szolgál modellértékű megoldásokkal, minden érdekelt számára előremutató eredménnyel. Programjaink megvalósításán döntéshozókkal, hatóságokkal, kutatókkal és helyi közösségekkel egyaránt együtt dolgozunk.
PARTNEREK
Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság
A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közel 10.000 km2 kiterjedésű működési területének nagy része Somogyban és Baranyában terül el, kisebb területrész Tolna megyébe esik.
A terület túlnyomóan dombvidéki jellegű, sík területek a működési terület északi és déli határa mentén találhatók. A területen hozzávetőleg 730 ezer ember él, összesen 528 településen. Jelenleg a települések között huszonkilencnek van városi rangja, jellemző az aprófalvas településszerkezet. A működési terület fő befogadói - Duna, Dráva, Balaton - a terület szélein helyezkednek el. A vízfolyáshálózat sűrűsége 1,17 km/km2, ami az országos átlag többszöröse. A kezelésünkben lévő vízfolyások hossza közel 3290 km. A sűrű vízfolyáshálózat és a dombvidéki jelleg miatt a területre a tavak nagy száma (több mint 600 tó) jellemző.
Szabad (hasznosítható) felszíni vízkészletek viszonylag nagy mennyiségben a Duna és a Dráva mentén vannak, a belső területeken a tározás jelenthet megoldást további vízigények kielégítésére. A működési területen öntöző főmű nincs. Jelentősebb felszín alatti vízkészletek a Dráva mellett találhatók.
Az igazgatóság kezelésébe összesen 107,3 km hosszú I. rendű árvízvédelmi fővédvonal tartozik, ebből a Duna jobb partján az országhatártól Mohácsig 19,9 km, a Dráva bal partján ugyancsak az országhatártól Tótújfaluig - a visszatöltésezett Fekete- és Pécsi- vízzel együtt - 87,4 km hosszban húzódik töltés. A belvízmentesítést három belvízvédelmi szakaszon a Dráva, a Duna mellett és a Balatonnál 12 stabil szivattyútelep segíti, ezek összes kapacitása 15,2 m3/s. Az igazgatóság költségvetésből gazdálkodó szervezet, a közalkalmazotti létszám 197 fő.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Magyarország hatodik nemzeti parkja az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park. Hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi. A folyók mentén húzódó vizes élőhelyek egész Európában egyedülálló értéket képviselnek.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területe közel 1.5 millió hektárnyi kiterjedésű, és felöleli Baranya, Somogy és Tolna megye csaknem teljes területét. Ezen felül átnyúló területek vannak Bács-Kiskun és Fejér megyékben. A védett területek összesen megközelítik a 90 ezer hektárt, amiből a legmagasabb védettségi kategóriát jelentő nemzeti park közel 50 ezer hektárt ölel fel. A nemzeti park területe a Duna folyó mentén a Sió-torkolattól az országhatárig tart, míg a Dráva folyó teljes magyarországi szakasza nemzeti parki védelmet élvez. A nemzeti parki szintű védelem indoka a dunai és drávai területeken még meglevő élő és élettelen természeti értékek védelme különös tekintettel a folyók, mellék- és holtágrendszerük élővilágának megóvására. Igazgatóságunk öt tájvédelmi körzetet (Boronka-melléki, Nyugat-Mecsek, Kelet-Mecsek, Zselici, Dél-Mezőföldi) felügyel, megközelítőleg 40.000 hektáron. Az illetékességi területen 19 természetvédelmi terület található. A védett területek jelentős része egyben az EU természetvédelmi hálózata, a NATURA2000 részét képezi.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a természetmegőrzési tevékenység mellett kiemelt feladatai közé sorolja az oktatás, ismeretterjesztés és környezetbarát, természetközeli idegenforgalom fejlesztését. Az értékek megismerését túraútvonalak, tanösvények kialakításával, tematikus térképek tervezésével és kiadásával, szakvezetéssel, oktatási táborokkal, kutatóházaink rendelkezésre bocsátásával, szakmai programokkal (pl. szakvezetéses túrák, a DDNPI természetvédelmi tevékenységét bemutató programok), kiadványaink által, nem utolsó sorban pedig szakmai rendezvények, konferenciák szervezésével kívánjuk elérni.
A hagyományos tanösvények mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság új, ún, e-tanösvényeket létesített: ezen tanösvények vezetőfüzetei az internetről tölthetők le, tartalmuk rugalmasan alakítható a természetben lezajló változásokhoz. Az évente megszervezett állandó programok – pl. csillagnéző túrák, kenutúrák, ismeretterjesztő előadások mellett az igazgatóság rendszeresen részt vesz különböző eseményeken, fesztiválokon, vásárokon. Ezek az események jó alkalmat kínálnak a helyi lakosokkal való kapcsolattartásra, az ismeretterjesztésre, a szemléletformálásra. A mennyiség mellett tartalmában is bővülő ökoturisztikai és környezeti nevelési kínálat elősegítheti azt, hogy a helyi közösségekben kialakuljon a természeti értékekkel szemben tanúsított felelős magatartás.
SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
A SEFAG Somogy erdeinek felén, 80 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik. A különféle adottságoknak megfelelően, változatos erdőállományok adják gazdálkodásuk alapjait. Belső-Somogy homoki tölgyesei, égeresei, Külső-Somogy cseresei, vagy a már hegyvidéki viszonyokat idéző Zselic kocsányos tölgyes-, ezüsthársas bükkösei hatalmas értéket képviselnek. Megtartásuk – miközben biztosítják a társadalom igényelte faanyagot – csak szakszerű munkával, a tartamosság, a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve lehetséges. Ehhez kellő biztosítékot nyújt erdészeik évszázados szakmai törvényekre, tapasztalatokra alapozott munkája.
Hrvatske Vode (a horvát vízügyi kezelő szervezet)
A Hrvatske vode horvátországi vízgazdálkodó intézmény, amelynek küldetése az élet, az egészség és a tulajdon árvíz elleni védelme, valamint a víz állandó elérhetőségének biztosítása a fenntartható fejlődés elvein alapuló gazdasági és környezeti előnyök optimalizálásával.
A Hrvatske vode a vízgazdálkodással kapcsolatos valamennyi feladatot állami szinten és a vízgyűjtő kerületek szintjén is kezeli: a koncepcionális megoldások előkészítésétől, a tervezéstől, az erőforrások összegyűjtésétől és a finanszírozási munkáktól egészen a tényleges munkák megszervezéséig, az árvízvédelemig és más, a víz káros hatásaitól védelmező munkák megszervezéséig, valamint a vízvédelem szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos egyes munkák elvégzéséig.
A Horvát Köztársaság első vízgazdálkodó szervezetét több mint 140 évvel ezelőtt hozták létre. A Dráva árvízvédelme érdekében szabályozási és egyéb munkák elvégzésére létrehozott szervezet neve „Flood Protection Association (Nasipsko društvo) in Darda”. Ez az időszak jelentős változásokat hozott az állami, politikai és jogi rendszerekben, ami megváltoztatta a vízgazdálkodás szervezését is. Vízegyesületek és közösségek, különböző közigazgatási szervek, érdekcsoportok, vállalatok, munkaügyi szervezetek és egyéb szervezetek alakultak ki, majd felbomlottak, és csak 1965-ben alakult meg a vízgazdálkodás szervezett megközelítése.